Gyönyörű, monumentális és iszonyú látványos - ezek a jelzők jutottak először eszünkbe, miután megnéztük az Avatart. Mi tagadás, tényleg "leg-leg-leg mozi", nem hiába készült öt évig, sok százmillió dolláros költségvetéssel. Bár mi nem azt figyeltük, hogy mire mennyit költöttek, vagy melyik effektet mennyi ideig tarthatott megcsinálni, mivel elsősorban a fantasztikus látványra koncentráltunk - szó szerint néztünk, mint a moziban. ;-)
Aztán persze bőven volt mit megbeszélni, persze egyáltalán nem szakértői szemmel, hanem csak mint barátok egymás közt. Ottónak nagyon tetszett a na'vik különleges nyelve, engem viszont jobban megfogott a külsejük, a mozgásuk, az ügyességük és az, hogy képesek megülni azokat a furcsa madár- és dinoszauruszszerű lényeket.
Azt már egyszerre mondtuk ki, hogy milyen fantasztikus az a kapcsolat vagy kölcsönhatás, amelyet az erdővel tartanak fenn, ahol minden mindennel összefügg. Az emberek viszont majdnem szétrombolják ezt a csodát, ám a főhős, Jake Sully még idejében észbe kap: átáll a másik oldalra, hogy megvédje a népet, az erdőt és a bolygót.
De vajon mi, emberek is képesek vagyunk ugyanerre? Tudunk-e cselekedni, legalább a mindennapi apróságokon változtatni, hogy lelassíthassuk a Föld, a mi Pandoránk pusztulását?
Ti mit gondoltok?
Mia és Ottó
